A kőolaj ára szerdán új lokális csúcsot ért el, a Brent nyersolaj ára április óta a legmagasabb szintre emelkedett a Szaúd-Arábia és Oroszország által végrehajtott termeléscsökkentés következtében szűkült kínálat miatt. Ezeknek a csökkentéseknek sikerült ellensúlyozniuk a kínai visszafogott kereslet miatti aggodalmakat és az amerikai nyersolajkészletek növekedését jelző jelentést.
A kőolaj ára kedden háromhavi csúcsra emelkedett, amit a kínálat szűkülése és Kína gazdaságának megerősítésére tett kötelezettségvállalása hajtott.
Kuvait a Reuters által megtekintett kormányzati terv szerint a következő négy évben napi 2,7 millió hordóról (bpd) 3,15 millió bpd-re tervezi növelni nyersolaj-termelését. A terv a finomítói kapacitás növelését is felvázolja a jelenlegi 755 000 bpd-ről 1,455 millió bpd-re ugyanezen időszakon belül.
Növelte a világ idei olajkeresletére tett becslését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) havi rendszeres piaci jelentésének júliusi számában. Idei világgazdasági növekedési előrejelzésén nem változtatott, az euróövezetét kissé rontotta, az oroszországit pedig javította.
Egyre nagyobbak a kérdőjelek az európai dízelpiacon, ez elsősorban az ellátási rendszer bizonytalanságára és a mostanában látott zavarokra vezethető vissza - több európai országban is finomítói leállások voltak az elmúlt hetekben, ez pedig ideiglenesen csökkentette a piacra kerülő kínálatot.
A globális olajkereslet 20 éven belül napi mintegy 110 millió hordóra fog emelkedni, 23 százalékkal növelve a világ energiaigényét - közölte hétfőn az OPEC.
További termeléscsökkentésről egyeztek meg az OPEC-országok vasárnap, ez azonban csak Szaúd-Arábia önkéntes vállalásán múlt. A világ olajtermelésének 40 százalékát adó országok döntése jelentős hatással lehet a nyersanyag világpiaci árának alakulására.
Nagyot fordult a világ a tavaly év eleji elképesztően magas energiaár-környezet óta: a jegybankoktól sorozatosan érkező kamatemeléseknek és az energiaválságtól való megmenekülésnek köszönhetően már jó ideje csökkenő árakról beszélhetünk, a bankválság okozta friss zavarok és a sokak által előre vetített esetleges recesszió miatt pedig 15 havi mélypontra esett nemrég az olaj ára. Ebben a környezetben ültek most össze október után az olajhatalmak vezetői, hogy egy, a piacot alaposan meglepő termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés az, hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
Kína jelentős részt fog kitenni a világ olajkeresletének fellendülésében, miközben a világgazdaság a kamatemelések mentén fokozatosan lassul - írták legfrissebb elemzésükben a Wood Mackenzie szakértői.
Bár a nemzetközi piacokon látott hangulatromlás során megütötték az olajárakat, a hazai benzinár esetében továbbra sem számíthatunk csökkenésre - írja a holtankoljak.hu. Ezzel szemben a gázolaj ára várhatóan csökkenni fog pénteken.
Oroszország a korábbi fő beszállító Szaúd-Arábiát megelőzve Kína első számú olajszállítója lett 2023 első két hónapjában, derült ki a kínai kormány nemrég közzétett adataiból. A nyugati szanciókkal sújtott orosz olajat a Brenthez képest jelentős árengedménnyel tudják csak kelet felé értékesíteni az oroszok.
Az olaj ára hétfőn 2 százalék felett, a TTF-gázárak pedig 7,7 százalékkal estek.
A Brent ára emelkedett, ezért benne van a pakliban, hogy drágulnak az üzemanyagok a kutakon, de ezt ellensúlyozhatja az erősödő forint - írja a Holtankoljak.hu.
Többek között az üzemanyagárak várható alakulásáról szervezett szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság, amin Horváth Ágnes, a Mol vezető közgazdásza, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnökségi tagja is beszélt az energiapiaci kilátásokról, elsősorban az európai dízelpiac helyzetéről értekezett a szakember. Milyen olajárra lehet számítani az elkövetkező években? A nemrég életbe lépett szankció fényében milyenek a kontinens kilátásai a gázolaj piacán, akár jelentős hiány is kialakulhat? Többek között ezek a kérdések voltak terítéken az előadáson.
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
A kínai gazdasági fellendülés javuló kilátásait alapul véve megemelte globális olajkeresleti előrejelzését az IEA nemzetközi energiaügynökség havi rendszeres jelentésének februári kiadásában.
Egy indiai energetikai konferencián Igor Szecsin, az orosz Rosznyeft olajipari vállalat vezérigazgatója hétfőn kijelentette, hogy miután mostanra Ázsia vált az orosz olaj elsőszámú importőrévé, ezért Európa nem határozhatja meg többé az orosz urali típusú nyersolaj referenciaárát - írja a Reuters.
Ahhoz, hogy megértsük, miért szaladt fel az ártop kivezetése óta az üzemanyagok ára Magyarországon a környező országok szintje fölé, tudni kell, hogy milyen komponensekből áll az amit fizetünk a benzinkutakon, mit jelentett az árstop és miként borult fel a nagykereskedelem. Nagyon nem mindegy az sem, hogy a kiskereskedelmi árat vagy az adóktól megtisztított árat nézzük.
Kifejezetten meredek jóslatokat írt ki Twitter-oldalára Dimitrij Medvegyev, volt orosz elnök, jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács elnöke a 2023-as évre. Az nem világos, mennyire szánja csupán trollkodásnak a gondolatsort a jelenleg is aktív és befolyásos orosz politikus, mindenesetre a jóslatok egy része kifejezetten szürreálisnak tűnik és van olyan is, amely Magyarországot közvetlenül említi.
Az összes tagállam, tehát Magyarország is jóváhagyta szombaton a 60 dolláros orosz olajársapkára vonatkozó szankciót, így az már mától hatályba tud lépni. Az oroszok máris elkezdték küldeni a fenyegető üzeneteket, amelyek az olajszállításokat érinthetik akár Magyarország irányába is. Így ez még inkább központi kérdéssé teszi, hogy mi lesz itthon a 480 forintos hatósági üzemanyagárral, miután a napokban már a kormány is jelezte, hogy az csak akkor tud fennmaradni, ha az orosz szállítások zavartalanok maradnak a Barátság kőolajvezetéken keresztül, illetve ha a százhalombattai finomító is zavartalanul tud működni.
Az európai légvédelemhez kapcsolódóan.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
A frontvonal jelenleg települést kettészelő Vovcsa folyó mentén halad.
Február elején járt utoljára ezen a szinten az euróval szemben.
Szerinte erkölcsi vakság Izrael és a Hamász vezetőit egy sorba állítani.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
